2016. július 31., vasárnap

Komondor fesztiválon jártunk

Július 6 nagy nap volt Bubu és a mi életünkben is, végre eljutottunk a Nagy Tesók közé.
Tatán rendezték az idei Komondor fesztivált, ahová nagy várakozással telve utaztunk el családostul. Nem tudtam, hogy fog Bogi viselkedni sok nagy komondor között, ezért volt a felfokozott izgalmam, hiszen a kutyaiskola óta nem volt nagy kutyák között.
Azonban, ahogy megérkeztünk és bementünk a sok kutya közé, olyan volt Bogi számára, mintha hazaérkezett volna. Hatalmas nyugalommal vonult végig a sok komondor között, látszott, az az ő világa. Nagyon jó és megnyugtató érzés volt.
A fesztivál 2 részből állt, az első részben kiállítás volt és persze verseny, a második részben tenyész szemle. A kiállításra mi nem neveztünk, mert nem volt biztos, hogy el tudunk menni, így csak érdeklődő szemlélők voltunk. Sok szép kutyust láttunk és nagyon érdekes volt hallgatni a bírálatokat. Erről bővebben az alábbi linken lehet olvasni, akit ez érdekel, a figyelmébe ajánlom, Bogi tenyésztője, a Kulcsi Komisz kennel tulajdonosa, Partizer Csaba írta:
https://www.facebook.com/csaba.partizer/posts/1139881476072417
A kiállítás alatt Boglya nagyon nyugodt volt, sétált, nézelődött, pihent, sok gond nem volt vele.
Délután kezdődött a tenyész szemle, amiben mi is már érdekeltek voltunk. Nem mintha Tenyésztők szeretnénk lenni, inkább engem hajtott a kíváncsiság, mit mond egy szakértő szem Boglyáról.
Érdekes, hogy akkor már nem izgultam, mire sorra kerültünk , inkább élveztem a szituációt. Bogi sem volt izgatott, hiszen én sem voltam az.
Egy szó mint száz, sorra kerültünk végre úgy 3 óra tájban. Először futni kellett egy kört majd átlóban. Az vicces volt, mert Bogi jó kedvre derült és futás közben rám ugrált. Szerencsére a bíró nem volt szigorú, nem vette zokon.
A futás után jött az alaki szemle: magasság, körméret, fogak, fejforma, lábak , test arány , golyók, miegymás. Mindez után idegrendszer  vizsgálat : esernyő próba  és csörgő doboz reakció. Bogi rezzenéstelen arccal vette az akadályokat, minden jól sikerült  így megkapta a tenyészthető minősítést!!!! Yupiii!!!!!!
Nagyszerű nap volt, ott volt Besenyei Katika és Laci, Bogi apjának tenyésztői, ott volt Kara Ági és Partizer Csaba, Bogi tenyésztői, megismerkedtem végre Vajányi Évivel, Katona Adéllal, láttam élőben Bogi nagyapját, Szentmiklósi Kéktavi Magort (gyönyörű!!!!!) és végre beleszagoltam egy igazi komondor közösségbe, igaz csak messziről.
Bónuszként még komondor népszerűsítő sétát is tettünk a tó partján, az nagyon kellemes és üdítő volt.
Azt mondják jó társaságban gyorsan megy az idő. Hát ez úgy elrepült, mintha még sem sem történt volna. Pedig megtörtént, itt a bizonyíték:





2016. július 11., hétfő

A nagy szőrkaland

Vastagon benne vagyunk a júliusban, eltelt újabb negyed év Bogi szülinapja óta. Bizony sokat változott, kezd egy komondorra hasonlítani mind küllemileg, mind belsőleg.
Tavasszal még lapátszám szedtem össze mindenhonnan a pihe babaszőrét, majd egyszerre csak azt vettem  észre, hogy összállt a hátán a szőr, mint egy igazi nemezkalap.
Nem volt mit tenni, telefon Hevesre (Hevesi Portámkincse Kennel), Besenyei Katika segítségét kellett kérni, hogy ajánljon valakit, aki gatyába rázza a bundit. Persze, hogy azonnal kaptuk az infót, így aztán bejelentkezés után kedvenc barátnőm segítségével nekilódultunk a nagy kalandnak Vámosgyörkre, a kozmetikába, Kállai Katikához.
Katika kérte, hogy hagyjuk ott a kutyát, mi menjünk el nyugodtan, így könnyebben boldogul (általában) a pácienssel. Szót fogadtunk, mi el, Bubu be, hurrá, nyaralunk!
A jólét nem tartott sokáig, 1 óra múlva hívott Katika, Boglya nem gondolja, hogy ez a macera jó ötlet, menjunk vissza. Kicsit röstelltem is magam, még járt is agyam míg vissza nem értünk, hogy most akkor mi lesz. A kozmetikus hölgy vázolta a történéseket, az anyukája segítségével próbálta megszépíteni Bogit, de itt a vége, már nem hagyja. Vagy visszük máshová, ahol több segéd van vagy....
Na erre gondoltam, nem nőhet a fejünkre ez a medve, ott maradok vele, próbáljuk meg közösen.  Úgy is lett, némi népdal és bugyurgatás közepette a nagyon kritikus helyeket sikerült megcsinálni 4 kemény órai munkával. Minden elismerésem Katikáé, aki fantasztikus türelemmel és szakértelemmel állt Boglyához és végül is úgy jöhettünk el, hogy nem maradtunk dolgavégezetlen.
Fantasztikus mekkora küllemben a változás egy ilyen szőrgenerál után, egész komoly nagy kutya benyomását teszi Bogi. Persze azóta is tépkedem a bundiját, de nagyon kényes, lassan haladunk, hogy teljesen készen legyünk.
Hát ez volt a mi első szőrkalandunk, mindez május végén történt,  a naplóból ez sem
hiányozhat.
Jankával még tart a szerelem, bár Boglya sokkal higgadtabb lett, már nincsenek olyan vad harcok, de lehet, hogy csak a meleg miatt visszafogottabb.
Ami a komondor fajtát illeti, azt kell mondanom, nagyon nem bántam meg, hogy a komondor mellett döntöttünk. Rendkívül bújós, nyugodt, bájos, szeretnivaló fajta, most hogy kezd felnőtté válni, egyre jobb és jobb lesz. Szófogadó, csendes, nem ugat ha nincs rá ok, jól kijön emberrel, állattal, az idegent is csak addig ugatja, míg nem szólok, hogy már ott vagyok. (kivétel a motoros postás:-)).

A komposzt őrzője



2016. március 1., kedd

Boldog Szülinapot Bubu!

Kulcsi Komisz Boglya Bubu 1 éves lett.
Sokat tanultunk kutyául, talán mi többet, mint Bubu emberül. Az eltelt hónapokban  mindannyian megszenvedtük a magunkét.
De semmi nincs hiába, talán már eljött az idő, a sok törődés, munka meghozta a gyümölcsét.
Érzelmes, nagy, bújós mackó lett belőle. Okos, értelmes, szeretnivaló, de még mindig hebrencs. És ha játszik,.... olyan mint egy tank a tájfunban. Nem lát, nem hall, csak vágtázik és viháncol, mint egy vad ló.
A rosszallásunkra még mindig nagy csodálkozó szemekkel válaszol, hiszen ő nem csinált semmit.
Amit a szakirodalom ír a komondorról, azt ő nem olvashatta vagy nem komondor, mert mindennek az ellenkezőjét produkálja:
imád pancsizni, lsd. nyári képek,
ha nyitva a kapu és nem figyelünk, azonnal kilóg,
ÁLLANDÓAN láb alatt van, mint egy kíváncsi vén banya, mindent látnia kell, nem lehet tőle semmit csinálni.
Én szeretném mindezt a gyerekkornak betudni, csak azért is, hogy a szakirodalomnak is igaza legyen.
Kétségtelen, a legnagyobb változást Janka hozta az életébe. Egy igazi energia bomba a kiscsaj, nem is hagyja soha nyugodni Bogit, állandóan a seggében van, de erről már sokat írtam. A lényeg, hogy rengeteg szabad energiáját leköti, nekünk már a lenyugodott, nyugalomra vágyó Bogi marad.:-)
Tudom, hogy van még egy éve, hogy igazi felnőtt kutya legyen belőle. Most valahogy nem várom, mint azelőtt, nagyon szeretem ezt a pajkos, nagyra nőtt csintalan kamaszt, tele vidámsággal, tele életkedvvel.
Nem tudom, a kutyáknál számon tartják e, milyen horoszkóp jegy alatt születtek, de nem lehet véletlen, hogy mindketten halak jegy szülöttei vagyunk.
Remélem sok boldog évet adhatok még neki és reménykedem a viszonzásban is, persze!
Kicsi Bubu, boldog szülinapot kíván az egész csapat!




2016. február 2., kedd

11. hónap betöltve.

11 hónapos lett Bubu ügynök.
Az elmúlt hónapban Bogi bearanyozta a legsötétebb téli hónapot.
Annyi szeretet van ebben a kutyában, hogy egy nagyvárosnak is elég lenne. Édes, bújos, aranyos, kedves, játékos, mindig vidám és érzékeny.
Na, de milyen volt a január?!
3-án kicsit korábban mentünk ki sétálni a szokásosnál, mert a bátyám ment haza, így vele indultunk el mi is. Talán ha nem megyünk ki korábban, soha nem talál ránk Janka. A falu határában egy nyitott kertből kiszaladt egy fehér szőrgombóc, egyenesen a mi 3 kutyánk közé. Első pillanatban halálra rémültem, mert Saci és Dió eléggé antiszoc módon viselkednek idegen kutyákkal, Bogitól nagyon nem féltettem valamiért. Ezt a kislányt azonban nem zavarta az én félelmem, a két morgós sem ment neki, a körbeszimatolás után úgy jött utánunk, mintha hívtuk volna, gyere te is sétálni. A háztól nem messze dolgoztak férfiak, akik közölték, hogy a kiskutya nem az övék, nekik nem is kell, nem óhajtják befogadni.
Lindával összenéztünk és nem volt kérdés, hogy, nem hagyjuk ott ezt a parányi kutyust a január eleji télben.
De hogy kit hozunk haza, az csak később derült ki.
Ha embereknél létezik lelki társ, gyanítom kutyáknál is lehet ilyen, mert január 3-a óta Janka nem száll le Bogiról. Nemes egyszerűséggel imádja és bátran állítom, ez kölcsönös.
Janka belebújik Bogiba, rágja, tépi, nekifutásból ráugrik, minden játékát viszi oda neki és agitálja, hogy játsszon vele. És Bogi játszik. Ő, aki senkivel nem osztozott eddig a játékával, Jankának azt is hagyja, hogy kivegye a szájából. Hihetetlen.
Pedig ez a kiskutya olyan kis gizda, vékonycsontú, mint egy kismadár, de nem fél semmitől és senkitől.
Biztos vagyok benne, azért lógott meg otthonról, mert minket, azaz Bogit kereste.
Nagyon vidám azóta velük az élet.
Boglyára nagyon jó hatással van, teljesen megszelidült, a kamasz hülyeségeit szépen elhagyta és olyan lett, ahogy azt a bevezetőmben leírtam.
A szőrét már kell alakítgatni, azt azért nem nagyon szereti, így ezt akkor csinálom, amikor játszik a kicsivel. Egy erősebb tépésnél bizony Janka bánja, de igazságot tesz azonnal, jól nekimegy Boginak. Ebből én is tudom, hogy az fájt kicsit, óvatosabban kozmetikázom tovább.
Reggel és délután bejöhetnek a lakásba, fél óra ovishancúr engedélyezve van nekik. Na azt maradéktalanul kihasználják, olyan játék van, hogy gurulunk a nevetéstől.

Ami az evést illeti, a száraz táp evésnél elkezdett szórakozni velem.
Reggel kapta, bevittem a kennelbe, ott hagytam vele, ahogy szoktam, 10 perc múlva kimentem, látom hozzá sem nyúlt. Jó, nem vagy éhes, elvettem.
Másnap ugyanez, de ahogy nyitom a kennel ajtót és nyúlok a tálért, nekilát. Na mondom, mit csináltál eddig, meditáltál? Fordulok, kimegyek, mondom kapsz még 5 percet. Ahogy távolodok, megint nem eszik. Visszaindulok felé, újra hozzálát. Gondolom, szórakozik velem. És láss csodát, amíg mellette álltam, addig szépen megeszegette. És erre a rutinra kezdett rászokni. Nem tetszett nekem, főleg amikor az esti evésnél is elkezdte ezt bevezetni. Akkor úgy gondoltam, talán nem is igazán éhes már a kutya, elég lesz az esti etetés. Így most felfüggesztettem a száraztáp etetést, majd meglátom, hogy alakul a fizikuma.
Most nagyon jó állapotban van, szépek a fogai, nem sovány de nem is kövér, rengeteg szőre van, bár mostanában nagyon tele van minden vele, talán vedlik? Besenyei Katika mondta, mikor itt jártak nálunk, hogy szakadós szőre van, ez lenne az? Mindig látom a kertben merre járt, mert amerre jár, leszakad róla egy darab. De érdekes módon csak a hátán és az oldalán ilyen a szőre, a fején, farkán, hasán nem.
Már nagyon jó kutyus ha kisétálunk, bár az első 200 métert vágta tempóban képzeli, de aztán lenyugszik és szépen megy pórázon. Kint a szántóföldnél aztán elengedem és akkor kezdődik a FREEDOM! Szimatolás, felfedezés, szaladgálás, vágtázás a frissen szántott földön, vigyorgás és totál fizikai amortáció, mire újra pórázra veszem. Hazafelé már úgy megyünk, hogy szinte vontatni kell, mert legszívesebben ott maradna az úttest közepén.
Hát ilyen a mi kis 11 hónaposunk, kíváncsian várom, mit hoz a február!

Fotó: Vajda János







2016. január 6., szerda

Új év, új örömök

Alig 4 napja írtam Boga 10 hónapos bejegyzését, de ma is írnom kell.
Óriási változáson ment keresztül Bogi az elmúlt napokban és ezt egy talált kislány kutyának köszönhetjük.
Január 3-án csapódott hozzánk kint a határban séta közben a pici kutya.
A mi hármunk  izgatottan szaglászta, a pici meg mintha nálunk született volna, minden félelem nélkül viháncolt közöttük.
Persze abban a nagy hidegben nem hagytuk magára, hazahoztuk.
Az azóta eltelt napok alatt Bogi mindent bemutatott, ami szépet és jót addig olvastunk a komondorról.
Fantasztikusan gyengéd a kiskutyával, hatalmasakat játszanak, pedig a kis betyár nem kíméli. Harapja, szaggatja ahol éri, de az a nagy melák olyan szeretettel tűri, hogyha nem látom, el sem hiszem.
A mi kapcsolatunk is alapvetően megváltozott. Szófogadó, kedves, hízelgő, imádnivaló.
Én totálisan le vagyok nyűgözve. Eddig is imádtam, de ez most megint más.
Sokkal bensőségesebb ez a kapcsolat, mint 4 napja volt.
Olyan, mintha Bogi hirtelen felnőtt volna. Nagyon élvezem. :-)

2016. január 2., szombat

10 hónapos lett Bogi

Új év, új betöltött hónap, sok új érzés és élmény a hátunk mögött.
Nem könnyű egy komondort jól felnevelni, de senki nem ígérte, hogy az lesz!!!
Hát most már tapasztaljuk is, milyen az, amikor egy kutyának önálló egyénisége van, amit persze érvényre is akar juttatni. Mindezt nem is tudom hány kilósan, mert hol a manóban mérjem le, de tuti nem 20!
Minden esetre ő nagyon kedves, aranyos, szeretetre méltó és még mindig olyan, mint egy nagy nagy gyerek!!! :-) Játékos, kópé és nagyon szeretne mindig gazdi közelében lenni. Nem tagadom, én is szeretném, ha mindig a közelemben lenne, de akkor ki őrzi a házat?????







Fotó: Vajda János